Az 1990-es évek elején Magyarországon a nyugdíjkorhatár jelentős változásokon ment keresztül. 1995-ben a férfiak nyugdíjkorhatára 60 év volt, míg a nőké 55 év. Azonban az ország demográfiai helyzete és a társadalombiztosítás fenntarthatósága érdekében a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése mellett döntöttek.
Az 1990-es évek végén, majd a 2000-es évek elején további változások történtek. A nyugdíjkorhatárt mindkét nem esetében fokozatosan emelték, így a férfiak és nők esetében is elérte a 62 évet. Ez a korhatár egységesen érvényesült mindkét nemre, megszüntetve a korábbi különbségeket.
A nyugdíjkorhatár alakulása az elmúlt évtizedekben folyamatosan változott. 1980-ban például a férfiak nyugdíjkorhatára 60 év, míg a nőké 55 év volt. Ez a rendszer sokáig stabilan működött, azonban az életkörülmények és a várható élettartam növekedése miatt egyre több országban kezdtek el gondolkodni a nyugdíjkorhatár emelésén.
A legutóbbi változások során a nyugdíjkorhatár tovább emelkedett, és jelenleg Magyarországon a nők és a férfiak esetében is 65 év a törvényes öregségi nyugdíjkorhatár. Azonban a jövőbeli kilátások szerint ez a tendencia tovább folytatódhat.
Egyes szakértők szerint a jövőben a nyugdíjkorhatár elérheti a 72 évet is. Ez különösen annak fényében tűnik reálisnak, hogy a várható élettartam tovább növekszik, valamint a gazdasági nyomás és a nyugdíjrendszer fenntarthatósága is szükségessé teheti az ilyen irányú változtatásokat.
A múltban, mint korábban említettük, jelentős különbségek voltak a férfiak és a nők nyugdíjkorhatára között. Az 55 éves nyugdíjkorhatár a nők számára sokáig megszokott volt, azonban a 21. századra ez a különbség megszűnt. A jelenlegi törvények értelmében nincs különbség a nemek között, és mindkét nem számára 65 év az öregségi nyugdíjkorhatár.
Azonban a jövőbeni változásokkal kapcsolatban felmerülhetnek újabb viták és társadalmi diskurzusok arról, hogy érdemes-e ismét különbséget tenni a nemek között, vagy hogy milyen mértékben szükséges emelni a nyugdíjkorhatárt a társadalom öregedésének tükrében.